Szőke Laci üzente 15 éve

Örülök hogy te is így látod és nem csak az én fantazmagóriám.
Félreértés ne essék,nem lehúzni akarom őket.
Aki megélhetésből zenél az azt játszik amiért a legjobban fizetnek.
Tudom,valamikor zenéltem.
Csak azt mondom ez nem népzene és annyi köze van az indián igazi arcához,mentalitásához mint nekem a Jeruzsálemi főrabbihoz.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Szia Laci,
szeretnék hozzáfűzni annyit hogy ez sajnos tényleg így van, és ha alaposan megfigyeljük e zenészek arckifejezéseit, látható hogy ez náluk csak munka, egyáltalán nem élvezik. Hiszen hazájukban nem tudnak megélni, ezért eljönnek kis országokba, megismertetni népzenéjüket pár garasért, ami sajnos csak álca, mert ugye muszály nekik civilizáltabb képet mutatni.

Válasz

Szőke Laci üzente 15 éve

Mióta csak találkoztunk,egyfolytában vitázunk valamin,észrevetted?(smiley)
Így van jól,nem vagyunk egyformák és szóból ért az ember.
Nem ismerem Albertóékat,én csak azt mondom amit itt hallottam a saját fülemmel.Az már annyira kommersz volt hogy szinte elcseppent.
De profin csinálják azt meg kell hagyni.Valóságos iparággá fejlesztették.
Nézd meg a képeket,videókat,szinte mindenütt jelen vannak,utcákon,tereken,majálisokon.Debrecenben nincs olyan vásár hogy ne lenne két-három zenészcsoport.Mert ez most olyan egzotikus.
A 70-es években láttál valahol is egyet?
Nem,mert akkor más volt divatban.
Most ez van.
Meg megáll a nép előttük,hallgatja és bambul egy sort.
"-Állj má'meg Böske egy kicsit míg megiszom a sört.Pistike,gyere csak ide,né'má indiánok."-mert azt hiszik ilyenek az indiánok és ilyen a zenéjük.
Ahogy egy New Yorki étteremben is azt hiszi Mr.Hotdog és Mrs Hamburger hogy az a barnabőrű,kis hetyke bajszos prímás is népviseletben van és "magyar nótát" húz olyan mély átéléssel.
"-Oh yeah,it's wonderful!Authentic Hungarian folk music."
Egyik sem igaz,amott egy cigány prímást látnak aki jól bevált műzenét bazsevál,emitt meg globalizált indiánt,aki szintén műzenét játszik.
Megtévesztik közönségüket de az üzlet megy,ez a lényeg.
A rojtos bőring meg a színpompás tolldísz sokkal látványosabb az egyszerű poncho-nál,mégha köze sincs Peruhoz,meg egyáltalán Dél Amerikához dehát az ostoba európai fehér ember úgysem ért hozzá.A látvány magával ragadó,a zene fülbemászó csak épp az indiánról alkotott kép torzul ismét egy nagyot.
Ez csak szórakoztatóipar és divat,de nem az indián.

Válasz

Elek Zsuzsa üzente 15 éve

Nem a divatról beszéltem.... De ezek szerint nem voltam elég egyértelmű.
Albertóék pedig nem kommersz világzenét csinálnak. Annál azért jobb.

Válasz

Szőke Laci üzente 15 éve

Mindennek eljön az ideje.
Az indián a várakozásokkal ellentétben nem halt ki,ígyhát újra felfedezték őket.
A divatszakma,autó és repülőgépgyárak,hippik és new age-esek...
Hódít az indián-romantika,filmben,zenében.
Debrecen főterén dél-amerikai indiánok,észak-amerikai síksági népviseletben,kommersz világzenét játszanak.
Kakastollakkal díszített álomfogók(made in china) libegnek a szélben...
Divatba hozták az indiánt.
Úgy tűnik most ennek van itt az ideje.
A divat rövidebb mint a fácán röpte.Elmúlik és az emberek majd más után néznek.
Aki a lelkében indián,az az is marad.

Válasz

Elek Zsuzsa üzente 15 éve

Azt mondják a fehér ember elképedve nézte ahogy a fiaik és lányaik indián ruhát húztak és nem kértek a szokásaikból,helyette megtalálták maguknak a békét....
Itt lenne ennek az ideje újra

Válasz

Szőke Laci üzente 15 éve

Nem mindíg,de néha sikerül szavakba foglalni azt amit gondolunk.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Hmmm, ez gyönyörű volt amit írtál. Igazán, de nagyonn!!!

Válasz

Szőke Laci üzente 15 éve

Azt hiszem én az "egyesek" kategóriájába tartozom.
Igen,ez a világ már csak a pénzről szól,mert épphogy a lélekzetvételért nem kell fizetni.De még eljöhet az is...
Ez egy ilyen elfajult,embertelen világ,amit maga az ember tett azzá.
Sokat nem tehetünk ellene,csak ahogy mondod,megpróbálunk időt adni elménknek és testünknek egyaránt némi regenerálódásra,hogy másnap legyen erőnk újra belépni a taposómalomba.
Valóban szerencsés vagy,én szinte a városközpontban lakom.
De a tenyényi udvaron is nőnek fák!
Az erdő közelsége otthont adó,jóleső érzés.
Ki sem kell lépned az ajtón szinte,láthatod a madarakat,hallhatod a fák sóhajtozását.
De ha mégis kilépsz az ajtón,egy varázslatos világba jutsz.
Nem kell a zsebedben kotorásznod kocsikulcs,forgalmi,jogsi személyi és a többi haszontalan kacat után,nem kell aggódnod van-e nálad elég pénz és ifegesen pillantgatnod az órádra nem-e késel el.
Az erdő,bár sok gonoszságot műveltek s művelnek vele,mindig ugyanolyan szeretettel fogad vissza mint egy tékozló gyermeket.
Hűs zöld lombsátrát borítja föléd óvón,a fák elnyelik a város zajait és életre kelti az érzékszerveid.Aprócska neszek,zörejek jutnak el a füledig,táguló orrcimpákkal próbálod azonosítani a rengeteg illatot és azon veszed észre magad hogy már szemed sem néz a városi ember fáradt,merev tekintetével,hanem fürkészőn,mókusként ugrál ide oda.Emitt egy nyom,amott egy madár suhan...minden él körülötted,minden üzen,mond valamit,s ha odafigyelsz megérted.
Dehát épp neked mondom ezt,aki ott lakik az erdő mellett?

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Érdekes dolog az hogy, amim nincs most meg ebben az életemben, ha indián lennék régen akkor megvolna.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Az a baj, hogy ez a világ "egyesek szerint" már csak a pénzről szól. Pénzért lehet megvenni mindent, az ember próbál dolgozni éjjel nappal, és folyamatosan forog az elméje, miként élhetne jobban. Eltávolodnak mellőle a barátok, a kirándulások, elfelejti az egyszerű kikapcsolódásokat, mindezt azért, mert azt hiszi pénz kell hozzá. Szerintem ez nem így van. Legyen meg minden nap a feladatod, de mindig szánj időt arra hogy az elmédet és testedet engedd szétáradni természetes útjára. És soha ne engedd hogy a holnap, túl sokat vegyen el a mából."Indián mondta". Amit viszont én mondok, az az, hogy nem kell ahoz pénz, hogy széppé tedd környezetedet, vagy boldogságot adj a lelkednek. Mondjuk ilyen szempontból szerencsésnek mondhatom magam, mert erdő mellett lakom, így bármikor nagyokat sétálhatok a lányokkal és Apaccsl, anélkül hogy pénzembe kerülne. Otthoni környezetemet az erdőből hozott anyagokkal díszítem. Hihetetlenül sok dolgot elő tud állítani az ember saját maga is, ha ismerné a technikáját. De sajnos az idő előrehaladtával mindez feledésbe merült. Mert ugye könnyebb megvenni, mint "küszködni" vele. Pedig éppen ez az a dolog, ami boldogsággal tölti meg a lelket. Az indián, ezért volt boldog!

Válasz

Elek Zsuzsa üzente 15 éve

Na igen túl sokan nem törik magukat.....

Válasz

Szőke Laci üzente 15 éve

...fertőzött takarók,mérgezett brandy,"perro corso"-k,skalpokra tűzött vérdíjak,a bölények kiirtása...milyen találékony tud lenni az ember ha pusztításról van szó.
Jókor írtál,már én is arra készültem hogy nyugdíjazom magam,mert lassan több jele van az életnek a Holdon mit itt.

Válasz

Elek Zsuzsa üzente 15 éve

Ismerem a történetet. Itt jegyezném meg,hogy az emberek deportálása és marhavagonokban szállítása nem német találmány. Amerikában előbb alkalmazták csak gázkamrák helyett tífuszos és hímlős takarókat osztogattak szét. talán nem csoda,hogy szégyenlem amiért fehérnek születtem.

Válasz

Szőke Laci üzente 15 éve

Kintpuash,vagy ahogy a fehérek nevezték Jack Kapitány,a bátor Modoc főnök,kivégzése előtt rabruhában.
A Modoc-ok népe volt az egyetlen kaliforniai törzs amelyik fegyverrel szállt szembe a hódítókkal.Kintpuash-t,a harcokban tanusított bátorságáért 1873 október 3-án felakasztották.
Holttestét rögtön a kivégzés utáni éjszakán,titokban kiásták,Yrekába vitték és bebalzsamozták.
Nem kegyeletből tették!
Röviddel ezután már tizcentes belépti díjjért mutogatták vásárokban.
Business is business.
Feltenném a kérdést:ezek után kik azok akiket civilizálatlan barbároknak,vérszomjas vadaknak nevezhetünk???

Válasz